Hogyan szerezzem vissza a barátomat?

Kedves Gábor!
 
Elsősorban szeretném megköszönni a könyvet, bár úgy érzem én ezeken a lépéseken már túl vagyok. 
A barátommal néhány év után szakítottam, mert nagyon nem működött a kapcsolatunk. Mindketten őrlődtünk már régóta. Hiányzott a kommunikáció, fojtogató bezártságot éreztem és ezt az utat láttam a legmegfelelőbbnek. Pár hétig még találkozgattunk de úgy gondoltam nekem már erre sincs szükségem. Kész, lezártam magamban teljesen. Úgy éreztem magam mint a madár, amit kiengedtek a kalitkából. ÉLTEM!!! Nem jártam bulizni, nem ismerkedtem, egyszerűen csak élveztem az egyedüllétet. Barátom 2-3 hetenként jelentkezett személyesen, telefonon és teljesen normálisan tudtunk beszélgetni, habár mindig éreztem egy bizonyos feszültséget közöttünk amiért igazából soha nem beszéltük meg a dolgainkat. Eltelt 2-3 hónap, ugyanígy, majd úgy gondoltam megpróbálom tisztázni a helyzetet. Tulajdonképpen elkezdett hiányozni is de ez akkor még nem tudatosodott bennem. Mikor végre adódott rá alkalom, nem sikerült megbeszélni a dolgokat. Ekkor neki már volt valakije. Azt mondta nem szereti mert még nagyon friss a kapcsolat és még mindig kötődik hozzám de nem akarja újrakezdeni. Ekkor döbbentem rá, hogy én még mindig szeretem, viszont menekülni akartam a tarthatatlan helyzetből mert az nem volt élet. Rájöttem, hogy nagyon sok mindenben az én viselkedésem adott okot sok vitás helyzetre. Felismertem a hibáimat amit mindig is próbált velem megértetni de süket fülekre talált. Rádöbbentem arra, hogy mennyi mindenre megtanított, mennyi szeretetet adott amit én nem értékeltem igazán. Teljesen kétségbe estem. Elkövettem szinte az összes hibát amit a könyvben felsorolt.[..] A következő találkozásunkkor már összeszedtem magam és elmondtam neki őszintén mindent. A hozzáállásomat, a miértekre a választ, az érzéseimet vele és a szakításunkkal kapcsolatban, egyszóval mindent. Azt a választ kaptam, hogy későn döbbentem rá mindenre és neki már van valakije. Nem akar társas magányban élni és nem hisz abban, hogy működne újból a kapcsolatunk, mert már sokszor próbáltuk.[..] Igazából azért írtam meg ezt a levelet, mert a könyv alapján ráismertem, hogy ő ugyanezt a taktikát alkalmazta velem szemben amit Ön leír.[..] Tehát MŰKÖDIK!!! Csak az a baj, hogy az én problémámat ez nem oldotta meg. Ő nem tudatosan alkalmazta velem szemben,csak a rendkívül nagy büszkesége, önérzete diktálta a helyzeteket.
Én nem kerestem többet, viszont nagyon félek, hogy túl sokáig halogattam az újrakezdést és már elveszítettem. Amióta őszintén elmondtam neki mindent, azóta nem jelentkezik. [..] Kérem segítsen nekem! Mit tegyek?

Üdvözlettel,
XY

A remény hal meg utoljára...

Kedves Gábor!

Ne haragudj, hogy így ismeretlenül zavarlak, de az elmúlt napokban nagyon sokat töprengtem, keresgéltem, hogy hogyan is lehetne visszahódítani az exet, így bukkantam rá a blogodra, valamint a könyvedre.

Eléggé elkeseredtem, de szokták mondani, hogy a remény hal meg utoljára.Egy nagyon rövid kapcsolatról volt szó mindössze 1 hónapig tartott, de olyan érzelmeket mozgatott meg bennem, amit még nem éreztem.

A kapcsolatom 8 hónappal ezelőtt kezdődött, mint később kiderült a fiú már a középiskolában kinézett magának, de valamiért akkor nem kezdeményezett.Így az érettségi után 7 évvel akadt rám teljesen véletlenül az iwiw-en.

Csodálatos volt az első találkozás, mintha a herceggel találkoztam volna.Hosszú séták, vacsorák, kedves szavak.Majd közbeszólt a volt kedvese, állítólag a háttérben volt valami közös pénzügy és amikor én megjelentem a színen a lány egész családjával megjelent a fiú szüleinél.

Nekem így utólag azt mondta, hogy azért választotta a lányt, hogy a családját megkímélje ezektől a dolgoktól.Nem bírtuk elengedni egymás, jöttek az sms-ek, e-mail stb. Majd elmentek nyaralni én onnantól kezdve nem kerestem. 2 hónap mosolyszünet.De egy hónappal ezelőtt ismét felkerestem, úgy voltam vele aki mer az nyer. És hogy nyertem-e jó kérdés.

Most nagyon nem úgy néz ki a dolog.Egy hete megírtam neki, hogy ha nem lép valamit nagyon gyorsan el fog veszíteni örökre. Rá 3 napra szakított a barátnőjével.Nem tudtam, hova tenni a dolgot. Másnap már találkoztunk is, csodálatos nap volt. Másnap még írt 3-4 e-mailt és azóta semmi.

Nagyon magam alá kerültem, sajnos a barátnőm ezt nem tudta tétlenül nézni és írt ma neki egy e-mailt, de erről én nem tudtam.Majd jött nekem a válasz:

'Rossz ötlet volt találkozni…és a stb… Rossz ötlet volt a 8 hónapot a volt bnömmel együtt lenni… Tavasszal kiköltözöm X-be! Sajnálom hogy ujra megbántottalak..többet biztos nem teszem! Légy jo és vigyázz magadra... '

És itt állok tétlenül nem tudom mit tegyek.Van egyáltalán esélyem, vagy már minden reményt elveszítettem? Válaszodat előre is köszönöm.

Egy kétségbeesett lány