2008. szeptember 26., péntek

Majdnem ötéves kapcsolat ért véget...

A következő levelet némiképpen rövidítve és átszerkesztve adom közre:
Kedves Gábor!

[...]Továbbá néhány dologban szeretném ismertetni az én problémámat [...]A kedvesem nemrégiben szakított velem 4 és fél év után egyik pillanatról a másikra.Nem volt tervezve semmi jelét nem láttam hogy mire készül.Előtte 1-másfél hónappal még a közös terveinkről beszélgettünk és arról ha dec-ben megünnepeljük az 5. évünket akkor már ideje haladni a kapcsolatunkban. [...] Alapvető problémák már hosszú ideje voltak a kapcsolatunkban főleg mert a kapcsolatunk elvesztette az intimitását.Az utolsó két év nem folyamatosan de összeségében rossz volt.Bármikor meg lett volna a lehetősége hogy szakítsunk mert egyoldalúvá vált a dolog, és én voltam az aki visszautasítottam az utóbbi időben a közeledését a gyengédségét.
Nem tudom talán arra gondolt hiszen velem sose osztotta meg, hogy:nekem már nem elég jó, nem szeretem már esetleg van valaki más.[...]
Nagyon, határtalanul Szeretem Őt és eddig soha nem volt nagyobb mosolyszünet közöttünk, egyáltalán.Nem is gondoltam arra hogy ez igy alakul.Nem volt tervezve csak a munkahelyen megismert egy 19 éves lányt és azóta vele van, mondván hogy szerelmes.13 év korkülönbség van köztük[...]
Néha beszélünk telefonon Ő hiv a munkahelyéről, de közömbös mégis érdeklődő. [...] Azóta egyszer volt nálam és a mikor a közös szép emlékeinkről volt szó sírt ,de közvetlen a szakítás előtt is mikor szintén a szépről volt szó illetve a különválás napján is sírt mikor írt hozzám néhány sort.Azt mondta sokat gondolkozott és nem talált más megoldást.A valódi okokat viszont nem ismerem. Ha az Ő fejében kialakult dolgok miatt szakított, nem érte meg mert ha megbeszélte volna velem hogy ha nincs változás ne számítsak jóra,,,,hát ez nem történt meg.Nélkülem hozta meg ezt a döntést.
A hibák amiket elkövettem:-bevallottam hogy szerelmes vagyok belé-vissza akarom hódítani és én leszek neki a legszebb-megkérdeztem hogy hiányzom e és azt mondta nem-sokszor hangoztattam hogy szeretem és hiányzik,a fényképét magamnál tartom-írtam néhány e-mailt amiben mindet leírtam a helyzetről és az érzéseimről-néha felhívtam,akkor is ha a lánnyal volt felvette de nagyon közömbös volt
[...]
Sajnálom ha hosszan írtam tömörebben nem tudtam.Szertném ha válaszolna, mert eddig akinek írtam hogy segítségre van szükségem senki nem válaszolt.Ön reményt adott nekem.Van esélyem Őt visszahódítani az elkövetett hibák ellenére?Mindkettőnknek ez volt az első hosszú kapcsolatunk,máokkal való sok sikertelen próbálkozás után.Mi kibírtuk azt is amit más már nem biztos.Nem akarom elhinni hogy soha többé nem lehetünk együtt.Nem is értem mit eszik azon a lányon?Egymásra találhatunk még? Szeretném a lehető leghamarabb!
[...]Csak annyit szeretnék még kérdezni hogy a történetem alapján és ha elsajátítom a könyvében leírtakat van esélyem Őt visszahódítani még akkor is ha most egy 19 éves lánnyal van együtt?Illetve Önnek (persze egyénenként változó) mennyi időbe telt míg visszahódította kedvesét a szakítás után?

Üdvözlettel: XY

1 megjegyzés:

Gábor írta...

Kedves XY,

örülök hogy úgy döntött, szeretné elolvasni a könyvemet. Egy komoly lépést tesz ezzel a nagy cél felé: volt kedvese visszahódításához. Azt is köszönöm, hogy leírta a történetét. Úgy gondolom, először érdemes lenne végigolvasnia a teljes könyvet, és végiggondolnia a benne leírtakat. Ahogy Ön is írta: "Alapvető problémák már hosszú ideje voltak a kapcsolatunkban főleg mert a kapcsolatunk elvesztette az intimitását.Az utolsó két év nem folyamatosan de összeségében rossz volt." Úgy tűnik, volt kedvese már régen meghozta a döntését. Alapvetően két dolgot tehet; kivár míg volt kedvese rájön, hogy hiányzik neki, és addig is ügyel, hogy ne kövessen el hibákat. A könyvben részletes tanácsokat talál arra nézve, miként lehet átvészelni érzelmileg ezt a nagyon nehéz időszakot, illetve hogy mikor jön el az ideje a kapcsolatfelvételnek, és az hogyan történjen.

A vetélytárs jelenléte nem feltétlenül probléma, sőt könnyen lehet, hogy volt kedvese az új szerelmen keresztül fog rájönni, hogy az új szerelem hosszú távon mégsem olyan jó, mint ahogy az elején kinézett. Erről is olvashat részletesen a könyvben.

Nálam kb. másfél hónap múlva került sor az első 'igazi' randevúra, majd néhány hétig még udvaroltam, mire újra egymásra
találtunk. Legyen türelmes!

Üdvözlettel,

Tettamanti Gábor