2008. szeptember 17., szerda

Tanácstalan vagyok...

Tisztelt T. Gábor!

Előszőr is szeretném megköszönni a könyvet, nagyon hasznosnak találom!Egy speciális eset miatt fordulok önhöz segítségért.
Követtem a tanácsait, már amennyire ebben a pár napan lehetett(hozzátartozik, hogy a könyv elolvasása előtt már egy ideje nem kerestem volt Kedvesem).Viszont a terv, hogy még jó ideig nem keresem sajnos nem vált be, mert ma felhívott hogy válni szeretnének a szülei:(, és segítséget kért tőlem, hogy mit kell ilyenkor tenni, hova kell menni az ügyet elintézni (én tudom, azt még sem mondhattam, hogy nem segítek). Elmondtam neki gyorsan, röviden és próbáltam diplomatikus lenni, ami elég ridegnek érződhetett a másik oldalon (Erre célzott is). Valamit rosszul csináltam, vagy jól cselekedtem, mit tegyek ezután? Nagyon tanácstalan vagyok! Kérem segítsen!
Ja, és a héten találkozni szeretett volna velem, a telefonszámla kifizetés miatt (lehet, hogy csak ürügy), de én mondtam neki, hogy csak ez miatt, nem kell velem a héten találkozni, ráér amikor visszajöttem a nyaralásból Ezt jól tettem?

Tényleg köszönöm mielőbbi válaszát! Tisztelettel: XY

1 megjegyzés:

Gábor írta...

Kedves XY,

jól tette. A távolságtartás nem jelenti, hogy levetünk magunkról minden emberséget. Viszont még jobb, ha például közös baráthoz, ismerőshöz irányítja volt kedvesét, aki szintén tud segíteni neki. (Esetleg beszélje meg előre az illetővel, miért van erre szükség.) Mérlegelje: amiről fölmerül hogy csak ürügy, azt bizonyára máshogy is el lehet intézni.

Üdvözlettel,
Tettamanti Gábor